V pov
Miután Hoseok kiütötte az ajtó, karon ragadtam, majd
bevittem a szobába.
- Na jó, Hoseok, én eddig bírtam! – morogtam J-hopera, aki
csak nagy szemekkel pislogott rám.
- Ezt hogy érted? – kérdezett remegő hangon.
- Elegem van a féltékenységi jeleneteidből. Amióta együtt
vagyunk kibírhatatlan vagy. Jungkook még a három méteres körzetembe se jöhet,
mert te kapásból kiborulsz. Elegem van! Három hónapja megy ez és már elegem
van. – borultam ki.
- Akkor menj csak Jungkookhoz és légy boldog. – morgott rám.
- Jó megyek is! – sértődtem be
- Te buzi! – jött nekem, majd hatalmas puffanással
süllyedtünk bele az ágyamba.
- Utállak! – kiáltottam az arcába.
- Én még jobban. – nézett mélyen a szemembe, majd beletúrt a
hajamba és lágyan megcsókolt. Kellemesen, gyengéden simult hozzám, s mikor a
levegőhiány elválasztott minket, Hoseok fölém hajol és mélyen a szemembe
nézett.
- Sajnálom, hogy féltékeny voltam, de félek, hogy
elveszítelek. – mondta őszintén.
- Tőlem soha nem szabadulsz. – mosolyogtam. J-hope ismét
megcsókolt, de ezúttal én is viszonoztam. Hosszú percekig csak csókolóztunk,
majd hirtelen fordítottam az álláspontunkon és én kerültem felülre. Kezemet
becsúsztattam a pólója alá, s végighúztam kezemet a felsőtestén, közben apró
puszikat adtam a nyakára, mely hangos sóhajokat váltott ki belőle. Ez volt az a
pillanat, amikor nem tudtam megálljt parancsolni magamnak. Gyorsan
levetkőztettem áldozatomat, ezt követően én is gyorsan levettem ruháim.
Ráfeküdtem Hoseok meztelen testére, amit még mindig nem tudok megunni. Újra és
újra lázba hoz. Végigcsókoltam testének minden pontját, különös óvatossággal az
érzékeny részeket. Sajnos nem bírtam sokáig kényeztetni, mert az elfojtott
vágyaim felszínre törtek, így gyorsan belecsaptunk a közepébe. Eleinte lassan,
majd egyre gyorsabban haladtunk a csúcs felé. Mikor már majdnem elértük a
gyönyör kertjét, Jimin röhögő görcse zavart meg minket.
- Erre jönnek. – ugrott ki alólam Hoseok, s felkapta az
alsógatyáját, én pedig magamra húztam a takarót.
- Remélem megzavartam valamit! – nyitott be félmeztelen
Jimin egy vodkás üveggel a kezében.
- Hát pont sikerült. – dörmögtem, s a takaró alatt én is
magamra vettem az alsónadrágom.
- Jimin… - lépett be Suga, majd ránézett Hoseokra, aztán
tekintetét felém tévedt.
- Rátok nyitott? – húzta el a száját.
- Majdnem sikerült neki. – morgott J-hope.
- De amúgy miért részeg? – érdeklődtem.
- Megkóstolta a vodkámat… és ízlett neki. – vigyorgott Suga.
Megráztam a fejem, kibújtam az ágyból és magamra vettem a pólómat. Jimin
ráugrott Hoseok ágyára és ismét megcsapolta az üveget.
- Nem lesz sok? – érdeklődött Hope Sugára pillantva.
- nincs hozzászokva az alkoholhoz, szóval holnap full
másnapos lesz. – ültem le Jimin mellé, majd megsimogattam a fejét. A kis
Taeyang máris beledőlt az ölembe, s alig néhány másodperc alatt el is aludt. Az
üveget gyorsan kikaptam a kezéből, mielőtt eláztathatta volna az ágyat. Bár
Hoseok ígyse-úgyse aludt volna benne, de ez lényegtelen.
- De cuki mikor alszik. – huppant le mellénk Suga.
- Ágyba kéne tenni. – néztem a rapperre.
- Viszem, és órákig csak bámulom majd. – nevetett Yoongi
felkapva az izmoskát, s elszállította a szobánkból. Így Hoseokkal ott
folytathattuk, ahol a kis alkesz félbeszakított minket.
Jungkook pov
A finom vacsi után bementem a szobámba és összeszedtem az
alvós cuccom, majd gyorsan átvándoroltam a fürdőbe. Beültem a fürdőkádba, amit
jól teleengedtem habfürdővel. Magamhoz vettem a telefonom, betettem a fülembe a
fülhallgatót, majd zenét kapcsoltam. GD –
Crooced. – Jó választás Jungkook. – örültem magamnak, majd fejemet hátra
hajtva élveztem a kellemes fürdőt és a kedvenc előadóm hangját, ami a fülembe
dübörgött. Hallgattam a BigBang számokat egymás után és sikeresen bealudtam.
Arra riadtam fel 1:50-kor, hogy a lejátszási listámba belekeveredett egy saját
számunk is, és Jin belevonyít a fülembe. Ijedtemben kirántottam a fülemből a
cuccot, aztán mivel a víz rendesen kiszívta a végtagjaimat, kikászálódtam a
kádbólés a derekamra csavart törölközőben kisétáltam a folyósóra kezemben a
cuccaimmal. Lekapcsoltam a villanyt, így teljes sötétség borult a folyósóra.
Már indultam volna tovább, mikor meghallottam, hogy valaki közeledik. Rapmont és
Jint láttam kézen fogva a bejárathoz sietni. mivel nagyon nem hatott meg a kis
kalandjuk a csillagos éjszakába, bevonultam a szobámba. magamra kaptam az
alsógatyám és úgy gondoltam póló nem kell estére, így csak beugrottam az ágyba
és kezembe vettem a kis okostelefonomat. – Lássuk mit írt ki GD. – mondtam nagy
vidáman az internetet bekapcsolva, ezt követően pedig olvasgatni kezdtem a
twittert. – WOW! Holnap én is iszom egy ilyen tejeskávét. – néztem a képet,
amin a példaképem pont egy nagy adag tejszínhabos cappucinoval pózol. Ezen
kívül az összes fellelhető képét, amit még nem töltöttem le, azt lementettem.
Nagy boldogan tettem le a telefonomat, s elégedett mosollyal kapcsoltam le a
kislámpámat, majd eszembe jutott a memóriakártya, amit Jimin elcsórt az asztalomról.
– De jó, hogy eszembe jutott. – pillantottam fel. az asztalhoz siettem,
összeszedtem az elől hagyott adathordozókat, s elővettem az íróasztalomból a
sulis dobozomat, ami tele van pandriveokkal, meg USB-kel. Beledobtam a
kártyákat, majd a dobozt visszatettem a fiókba. az ágyhoz vándoroltam és
rávetettem magam. Nem telt bele sok időbe és el is aludtam. Hajnalba arra
ébredtem, hogy valami nekivágódott az ablakomnak. Álmomban V elkiáltotta magát,
hogy: „Miért repülnek a házak?”. Felkeltem, kinéztem az ablakon, erre
nekirepült egy madár.
- Mi ez? Mr. Jones? – röhögtem fel. De mikor már harmadszor
baszódott neki az üvegnek egy varjú, az már annyira nem poén.
- Mi a fasz! – akadtam ki a negyedik becsapódásnál. ekkor
tűnt fel, hogy V egy nyomorult plüssállatot (plüssvarjat) dobál az ablakomnak.
Kinyitottam, mire az az eszement hozzám vágta a plüssvarjat.
- Kurva vicces! – kiáltottam idegesen.
- Lejössz? – érdeklődött.
- J-hope hyung még alszik? – kérdeztem félve.
- Nem! – hallottam az említett hangját magam mögött. Van egy
rossz szokásom, miszerint ha megijedek a félelem forrását reflex-szerűen
próbálom kiiktatni. Így szegény hyung kapott a pofájába egy varjat, én meg Hope
mellett elfutva, lerohantam az udvarra.
- Lejöttem… de pofán dobtam J-hopeot… aki most azt hiszem a
fejemet akarja. – fogtam meg az említett testrészem, mikor a plüss neki repült
a fejemnek, de akkora sebességgel, hogy egyensúlyvesztés miatt arccal a fűbe
estem.
- Mit nudizol? – segített fel V hyung.
- Nem nudizok, van rajtam kisgyatya. – mutattam a
ruhadarabra.
- Jungkook! – hallottam Hope ideges hangját.
- Hoseok. – sóhajtott V, majd az említettre emelte
tekintetét.
- Vagyis… baszd meg nyugodtan. Én nem vagyok féltékeny! –
mondta és eltűnt az ablakból.
Suga pov
Reggel arra ébredtem, hogy valaki nagy hanggal bebaszta az
ajtónkat. Elnyújtóztam, majd kinéztem az ablakon és gyönyörködtem a szép, sötét
égboltban… Várj! Mi?... Sötét? – lepődtem meg. A telefonomra pillantva jöttem
rá, hogy hajnali fél három van és valószínűleg Jimin rohant ki a szobából. És…
mi ilyen nedves a párnámon? – tapogattam az említett tárgyat, majd rémülten
ugrottam ki az ágyból, hogy a lámpa felkapcsolása után undorító látvány
fogadjon.
- Jimin! – rohantam ki utána a wc-re, amint tudatosult
bennem, hogy cukiságom pont most hányta össze az ágyunkat.
- Ne gyere blööö! – szólt ki a klotyóból.
- Oké. – fintorogtam, s inkább visszamásztam takarítani.
Miután végeztem az ágy hányástalanításával, kimentem megnézni, hogy Jimin él-e
még.
- Jimin? – kopogtattam be hozzá, mire ezúttal ajtót nyitott.
- Asszem picit összehánytam magam. – nézett végig magán és
igaza volt. A nadrágja, meg a pólóm is, amit rá adtam az este hogy legyen rajta
valami, nehogy megfázzon az éjszaka.
- A kedvenc pólóm. – szomorodtam el.
- Kimossam? – érdeklődött.
- NE! – riadtam meg. – Isten ments, hogy megint elrontsd a
mosógépünket. Én majd kimosom, te meg menj és fürödj ki… ebből! – mutogattam az
egész gyerekre. Erre hálája jeléül nem telibe hányta a lábam? Még jó, hogy nem
volt rajtam zokni, meg papucs.
- Vagyis fürödjünk meg, a felsőt majd reggel kimosom. De
akkor már a gatyádat is. – fintorogtam.
Engedtem magunknak fürdővizet, de gondoltam picit
melegebbet, mint kéne, tekintve, hogy az édes, drága Park Jimin nem szeret
fürdeni. Levetkőztettem a hányóskám, majd beletettem a kádba.
- Ez hideg. – jelentette ki.
- Hideg? Elméletileg forrót engedtem bele. – nyúltam bele a
valóban hideg vízbe.
- Akkor megint a maknae fürdött előttünk. – mutogatott az
apróságom Jungkook imádott mandulás habfürdőjére.
- Reggel megint elbeszélgetek vele. – ráztam meg a fejem,
majd bedobtam a lehányt holmiainkat a mosógépbe és csatlakoztam a fürdőkádban
lassan halálra fagyó szerelmemhez. Megfürdettem… de szó szerint, mert egyedül
nem tudott. Kiszállítottam, rádobtam a törölközőjét és meghagytam neki, hogy
várjon meg a szobában, míg megfürdök. Mázlimra a franciaágyon találtam
szundikálva.
Még jó hogy
összetoltuk az ágyainkat, van hol elterülnie. Bár jobban belegondolva, nem
ártana ráadni egy pizsamát. – néztem a pucér pasimat. – Nem olyan fontos… - legyintettem
mosolyogva. – Majd letakargatom. –
feküdtem be az ágyba, s betakaróztunk. Mondanom sem kell én sem húztam fel
ruhát.
Reggel felkeltem olyan hét óra körül. Próbáltam
felébreszteni Jimint, de ő csak egy fájdalomcsillapítót akart.
- Szépen süt a másnapocska. – pusziltam meg a száját, és
nagyon boldog voltam, hogy tegnap még a fogát is volt erőm megmosni, miközben
fürdött.
Felöltöztem a szokásos „swag” cuccomba, majd kitoltam a
pofámat reggelit követelve.
- Reggelt. – köszöntöttem a legidősebbet.
- Hali. – ásított.
- Wow, csak nem álmos vagy? – lepődtem meg.
- De… - rakta le az asztalra az utolsó tányért, mai a
terített asztalról még hiányzott, s lehuppant a helyére.
- Nem aludtad ki magad? – tettem fel a kérdést.
- Nem. – rázta a fejét.
- Én sem. – öntöttem magamnak egy pohár tejet. A következő
pillanatban egy Jungkook rohant el az étkező mellett, s nagy hanggal csapta be
a bejárati ajtót maga mögött.
Jin pov
- Ez Jungkook volt? – kérdeztem meg Sugát.
- Az. – bólogatott. – De remélem hamar visszajön, mert
beszédem van vele. – morgott.
- Megint mit csinált? – érdeklődtem.
- Kb. hajnali kettőig áztatta magát a forró vízbe. Legalábbis
erre következtetek abból, hogy hajnali háromkor nem volt meleg víz. –
magyarázta.
- Hmm… - gondolkodtam el. – Kettőkor? – esett le a lényeg.
- Tippre igen. – bólogatott.
- És te hogyhogy háromkor fürödtél?
- Hosszú… - vett ki egy zsemlét a kosárból, s megkente
lekvárral.
- Jiminnek lesz? – néztem Sugára, aki nem nagyon szokott
lekvárt enni. Mondván, hogy reggelire neki az édes.
- Aham. Ja. Meg kaphatok Saridont? – mutatott a gyógyszeres
szekrényre a lekváros késsel.
- Persze… de… - kezdtem volna faggatni, ám Suga gyorsan
válaszolt a feltenni szándékozott kérdésemre.
- Jiminnek, mert másnapos. –mondta, ezt követően elővette a
fájdalomcsillapítót, s elvonult a szobájába a lekváros kenyérrel, meg a
gyógyszerrel.
Lehet, hogy Namjoont
is ki kéne engesztelnem egy kis ágyba vitt reggelivel? – mosolyodtam el.
Elővettem egy zsemlét és szendvicset kezdtem gyártani, pont olyat, amit Rapmon
imád. Amint a tálcát keresem, amin bevihetem a sonkás, három sajtos, majonézes
szendvicset egy citromos tea kíséretében, váratlanul keserves sóhajt hallottam
az asztal irányából.
- Hope? – állapítottam meg mikor felé fordultam. – Bajság van?
– huppantam vissza a helyemre, pont a fiatalabb mellé.
- V-vel megdumáltuk, hogy megpróbálok nem féltékenykedni, de
lássuk be, nem nagyon megy. Főleg, ha a maknaeről van szó. – borult az asztalra.
Úgy tűnik ráfér egy alapos lelkizés, szóval Rapmonnak még várnia kell az
engesztelő reggelivel.
- Tulajdonkeppen miért csak Jungkookra vagy féltékeny? Én is
sokat lógok Taehyunggal, rám miért nem vagy féltékeny? – tettem fel a kérdést.
- Mert neked ott a leader, ő meg egyedül van. Ráadásul még a
téli szünetben V mondta, hogy tetszik neki Jungkook. – imitált sírást, ami a
mondtat végére, már majdnem valóssá vált.
- Ne hisztizz már! –nyugtatgattam, bár lehet nem így kellett
volna. – Tudod, már debüt után mondta, hogy Hoseok olyan aranyos, meg humoros,
mellette soha nem lehet unatkozni. Meg valami olyasmit is mondott, hogy beléd
szeretett, de mivel halkan, meg alig érthetően motyogta, nem voltam biztos
benne… akkor még. – mosolyogtam.
- Már debüt óta szeret? – kerekedtek el a szemei.
- Azt hiszem… - vontam vállat. – De az biztos, hogy
Jungkookot a kis tesójaként szereti és próbál vigyázni rá. – magyaráztam.
- Biztos? – nézett kiskutya szemekkel.
- Ha nem bízol V-ben akkor meg minek vagy vele? – szegeztem neki
az elgondolkodtató kérdést, minek hatására Hoseok mereven bámulni kezdte a
tányérokat. Kihasználva a lehetőséget, felkaptam a tálcát és bevittem a
valószínűleg még mindig duzzogó szobatársamnak.
- Hoztam reggelit. –guggoltam le az ágy mellé, hogy lássam
Namjoon arcát. Morcosan rám pillantott, majd a tálcára és elmosolyodott. Tudtam, hogy ez beválik.
- Nem olyan jó, mint a békülős szex, de megteszi. – ült fel
az ágyban, magához véve a reggelit. Én meg leültem az ágya szélére.
- Te ettél már? – kérdezte.
- Ittam teát, meg ettem egy kis almát. – válaszoltam.
- Nem kééé… ó ez a kedvenc szendóm! – kiáltott fel. – Akkor nem
adok. – kezdte el tömni a kaját.
- Nem is kell, hisz neked csináltam.
- Amúgy tízkor indulni kéne a víziparkba. – csámcsogott.
- Valószínűleg ketten megyünk. – mosolyogtam rá.