BTS - Már megin' karácsony? 4.rész

Ma valahogy jól jött ki az időm, szóval van egy BTS rész is :D

J-hope:

- És hogy került a szekrényembe? – duzzogott V. És ebben pillanatban megvilágosodtam. A videó, amiről Suga és Rapmon beszélt… A legjobb pillanataink, mi? Egy nagy fenét! Az a kis mocsok bekamerázta a szobánkat. De várjunk… Az én szekrényembe biztos nincs poloska, mert naponta pakolok benne, tuti kiszúrtam volna… De V alig nyitogatja a szekrényét, általában a szárogatóról öltőzik. Most megvagy Jungkook!

Hirtelen megragadtam a kamerát és elkezdtem nézni a felvételt, mivel engem csak a szalag vége érdekelt, előre kellett pörgetnem, mert Taehyung jócskán visszapörgette.

- Meg is van. – mosolyodtam el, mikor megtaláltam a felvétel azon részét, mikor V megtalálta a kamerát.

- Te meg mit művelsz? – lépett mellém.

- És asszem így kell törölni… – nyomtam meg a gombot.

- Bingó! – örültem magamnak.

- Kifejtenéd, hogy most mit csináltál? – nézett rám flegmázva V.

- Tedd vissza a kamerát oda, ahol volt. – utasítottam.

- Minek? – nézett értetlenül.

- Mert ha szerencsénk van, hamarosan jön érte a gazdája. – mosolyogtam. V nem kérdezett egyebet csak vissza tette a készüléket oda ahol találta.

- És szerinted ez ki volt? – érdeklődött V.

- Jungkook. – mondtam határozottan.

- Jaj! – morgott V.

- Már te is ezzel jössz? – akadt ki.

- Jin is mikor hozta a sütit, magyarázott Suga nagy elméletéről. Ha ennyire érdekel titeket Jungkook nemi identitása, mi lenne ha megkérdeznétek tőle. – háborgott. És pont ekkor kinyílt az ajtó, majd a beszélgetésünk tárgya lépett be rajta a vidámparkban nyert sárkányát szorongatva. Taehyung nem is késlekedett sokat.

- Jungkook! Buzi vagy? – támadta le a kérdésével. Mire a legfiatalabb megrémülve pillantott rá.

- Nem! – vágta rá.

- Hát miért nem? – kiáltott V, majd rám nézett, morgott valamit és a fiatalabbal karöltve távoztak. Én sem késlekedtem tovább, rohantam át Sugához, hogy szóljak neki, hogy leesett a tantusz.

Suga:

Rapmonnal éppen a Jungkookos ügyet tárgyaltuk, mikor kopogtatást hallottunk. Kinyitódott az ajtó és J-hope lépett be rajta.

- Sokáig tartott. – nevettem.

- Lesett? – érdeklődött drága szörny barátom.

- Bekamerázta V szekrényét. – dünnyögött, s leült az ágyamra.

- A fürdő is be van kamerázva. – mondta Moni.

- MI? Ez a kissrác nagyon beteg elméjű. – akadt ki.

- Igazából nekem azt mondta, hogy V miatt akar videót csinálni nektek, a legjobb pillanataitokból. – hangoztatta Rapmon.

- Pornó videói vannak rólunk. – nyöszörgött Hope.

- Nem hiszem, hogy szimplán csak látni akart pár aktust köztetek. – állapítottam meg.

- Rapmon elmondásaiból és az imént említett szekrénykamerából kiindulva… Na meg abból a legjobb pillanatos szövegből… Hmm, szerintem szimplán V-re izgul. – mosolyodtam el. Sőt meg is tapsoltam magam, ezért a hihetetlen rejtélymegoldásért.

- A maknae felnőtt és bebuzult. – nevetett Rapmon.

- Ez kibaszottul nem vicces!- akadt ki J-hope. – Jungkook... ahh… Megölöm.

- Higgadás van Rómeó! – nyugtatgattam.

- Jungkook teljesen ártalmatlan, és odáig van V-ért. Ez most pont kapóra jön. – mosolyogtam.

- Kapóra? Mihez? – vallatott Hoseok.

- Hát ahhoz, hogy ismét én nyerjem meg a fogadást! – mondtam győzelemittas hangon. Szinte látom magam előtt, hogy Jimin vagyona megint az én tárcában landoljon, aminek már csak azért is örülnék, mert nekem egy vasam sincs.

- Te sem változol, mi? – vigyorgott a leader.

- De hogyan akarod megvalósítani a fejedben motoszkáló haditervet? – legyezett a mancsával a szemeim előtt.

- Erre még alszom egyet, de az biztos, hogy jó sok pia kell hozzá. – gondolkodtam.

- Nem tudom mi jár abba a sötét fejedben, de nekem már most tetszik ez a terv… – bólogatott a leader.

- Nem itatod le V-t! – mordult fel a hős paripa.

- Nem fogom. – nyugtattam meg.

- Csúcs! Akkor ezennel létrehozom a Három Rapper Szövetségét. – emeltem fel a jobb kezem.

- Meg az egy gyűrű mind felett... – forgatta a szemeit Hoseok.

- Pont nem... – ráztam a fejem mosolyogva.

- Egyetlen célunk van… – néztem a távolba szigorúan.

- Összehozni V-t a maknaevel? – kérdezte Rapmon.

- Nem… – néztem még mindig szigorúan.

- Legyőzni Jimint? – érdeklődött kedvtelenül J-hope.

- Nem…

- Akkor? – akadt ki a lófejű volt szobatársam, akit minden reggel visszasírok, mert Jimin alsógatyája még a tiszta zoknijaim közé is képes bemászni.

- A célunk megszerezni Jin szobájából az elzárt kosárlabdámat. – jelentettem ki.

- Persze mi más... – forgatták a szemeiket.

- És most hogy ezt így kitárgyaltuk, húzzatok kifelé mert gondolkodnom kell, azt pedig csak a székemen tudok. – zavartam ki mindenkit, majd kivonultam a wc-re.

Jin:

Miután leszállítottam az összes sütit V-nek, kifelé menet megpillantottam egy apró kidolgozott testű manót a kanapén szunyókálni. Gondoltam leülök mellé picit pihenni. Ezt is tettem, kényelmesen helyet foglaltam, mire Jimin rám dobta a lábát és arcát a nyakamba fúrta. A lapos orrával kicsit csiklandozott, de gyorsan megszoktam. Rádöntöttem a fejemet a buksijára mikor hallottam, hogy a nevemen szólít.

- Ébren vagy? – suttogtam, s a következő pillanatban az aprócska teremtés végignyalt a nyakamon, majd valami olyasmit motyogott, hogy finom vagyok, de nem értettem tisztán.

Nagyon jól esett a közelsége, és most először éreztem azt, hogy képes lennék túllépni a leaderen. Jimin annyira édes ilyenkor, sőt még akkor is, mikor hiperaktív. Kár hogy Rapmon miatt sosem tudtam meg, mi volt az a nagy titok, amit el akart nekem mondani. Azóta is furdal a kíváncsiság. Miért mindig a legrosszabbkor dőlnek fel a grillsütők?

- Nekem is van egy nagy titkom. – suttogtam a fülébe.

- Néha azt álmodom, hogy veled alszom a régi szobánkba… Hiányzik, hogy reggel kipattanj az ágyból és lekváros kenyeret követelj tőlem. – mosolyogtam, s kezemmel megsimogattam a fejét. Nem tudom mit is érzek Jimin iránt, sőt abban sem vagyok biztos, hogy Rapmont szerettem-e valaha, vagy csak azt, ahogy bánt velem. Talán a kérdéseimre a válasz pont te tudnád megadni Jimin…

Mikor legközelebb kinyitottam a szemem, már sötét volt, olyan éjfél felé járhatott az idő. Ekkor döbbentem rá, hogy vízszintesben fekszem a kanapén, Jimin meg alattam szuszog. Huh… még jó hogy senki nem látott így miket. – gondolkodtam, majd felültem.

- Hah… – sóhajtottam – Be kéne vinni a szobájába... – vakartam a tarkóm.

- Nem lehet olyan nehéz, ha Jungkook is elbírja. – lépett mellém Rapmonster.

- Te még fent vagy? – ásítottam.

- Ahogy te is. – ült le az asztalka szélére.

- Ettetek valamit? – kérdeztem bár biztos voltam a válaszban.

- Nem csináltál semmit így nem.  mosolygott.

- Nem baj, így legalább biztos mindenki reggelizik majd. – ásítottam megint.

- Na őt meg nem ártana betenni az ágyábahhh… – kaptam fel Jimint, aki nehezebb volt, mint amivel számoltam.

Gyorsan bevittem. Suga szerencsére nem volt bent, így nem láthatta mit bénázok. Befelé menet bevertem az alacsonyabb fejét az ajtószárfába, meg a szekrénybe, mire végre rátettem az ágyra, bár mondjuk onnan is sikeresen lefordult.

- Jó lesz ott is. – tűrtem el a szemembe lógó hajam. Régen is aludt a padlón, ha kevesebb cucc volt ott, mint az ágyán. Leemeltem a takaróját és gondosan betakargattam, s még a rapper érkezése előtt átvonultam a nappalba, ahol szörnyecske még mindig a teáját kortyolgatta a konyhapultnak dőlve.

- Megyek szunyálni, nem jössz? – érdeklődtem.

- Nem együtt alszunk... – vont vállat.

- Soha sem aludtunk együtt… – morogtam, majd bevonultam a szobámba, ahonnan pár másodperccel később sikítva rohantam ki.

- Egy indokolatlan láb lóg ki a takarómból! – siránkoztam, mire Rapmon is elég gyanakvó fejjel bámult a szobánk ajtaja felé.